Ügyleírás:
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az adó alanya a vállalkozó.
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
- építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
- bármely – az előző pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az adó alapja
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben meghatározottak szerint számított – összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint kell megosztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, és más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, az adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.
Az adó mértéke
Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,4 %-a.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 500,-Ft.
Adómentesség, adókedvezmény
Az általános szabály szerint megállapított adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.
Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre.
Letölthető dokumentum:
Bejelentkezés, változás-bejelentés LETÖLTÉS
Bevallás állandó jellegű iparűzési tevékenységről LETÖLTÉS
Bevallás ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről LETÖLTÉS
Bevallás a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről LETÖLTÉS
Kérelem helyi iparűzési adóelőleg módosításához LETÖLTÉS
Ügyleírás:
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki: a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.
Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel.
Illetékes hatóság: Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.
Az adó alapja:
• a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
• az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
• tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
Az adó mértéke:
1. Személygépkocsik esetében, ha az adó alapja a teljesítmény, a gépjármű
gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt
2. Az adó alapja a gépjármű önsúlya: minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850,-Ft,
az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380,- Ft.
3. Tételes adók:
az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.
Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.
Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.
Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.
Adókedvezmény:
A gépjárműadóról szóló törvény szerint
20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:
30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 10%-a
60 járat felett az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 20%-a.
Adómentesség:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§. bizonyos esetekben mentességet engedélyez a gépjárműadó alól: egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.
A súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.
Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg.
Gépjárműadó bevallást kell benyújtani az alábbi esetekben:
adómentesség címén, ha
a) az adóalany költségvetési szerv,
b) alapítvány, egyesület a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
c) autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.
d) egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
e) tűzoltó szerkocsi,
fa) súlyos mozgáskorlátozott adóalany gépjárműve,
fb) súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító szülő (adóalany) gépjárműve,
fc) cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító szülő (adóalany) gépjárműve,
g) kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,
h) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,
i) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjármű
szüneteltetés miatt, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.
kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1.napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8.§ (4)-(7) bekezdése alapján.
Letölthető dokumentum: Bevallás a gépjárműadóról LETÖLTÉS
.jpg)